2025. szeptember 6., szombat

Házi paprikakrém

Ennek is eljött idén is az ideje. Minden évben teszek el pár üveggel ilyen házi paprikakrémet, mert magyaros ételekhez nagyon szuper ízesítő. És tegnap gyönyörű kápia paprikákat kaptam a piacon, és csak 600 forint volt kilója. 




A módszer egyszerű: cutterben ledarálom a kimagozott paprikát, lemérem, és kilónként a paprika súlyának 20 %-ának megfelelő súlyú sót keverek hozzá. Tehát egy kiló paprikahúshoz 20 dkg só kell. Hagyom állni a tálban fél-egy napot a sóval, addig kiereszti az összes levét a paprika, így majd nem fog "kiforrni", kifutni az üvegekből később. 
A só mennyisége miatt korlátlan ideig eláll. De érdemes minden évben épp annyit eltenni, amennyi körülbelül el fog fogyni, mert ez is bebarnul, fakul, vagyis ha nagyon sokáig áll, már nem lesz ilyen gyönyörű guszta. 

Tipp: pritamin paprikából ugyanígy készíthető, vagy akár vegyesen is. Csak mostanában pritaminhoz jutni jóval nehezebb, mint kápiához. 

Tipp2: ha krémesebb állagot szeretnétek, akkor mikor már állt a sóval fél-egy napot, át lehet forgatni turmixgépben vagy botmixerrel. 

Nekem 75 dkg paprikahúsból 4 ilyen kis üveg krémem lett. Tavalyról még maradt egy kis üveggel, szerintem ennyi pont elég lesz nekünk, kettőnkre főzök csak.

2025. szeptember 1., hétfő

Sokhagymás sülthús

A hétvégén kérdeztem sógoromtól, mi lesz náluk a vasárnapi menü, s ezt a hagymás sültet mondta burgonyapürével. Mikor kértem a receptet - mivel nagyon szép oldalast sikerült tegnap vennem, így arra gondoltam, akkor megcsinálom én is -, akkor derült ki, hogy az általa hagymás sültként emlegetett fogás a "család kedvence" egyszerűbb verziója, amit valamikor jó régen (tán az özönvíz előtt, a világ teremtése után valamikor) mindketten anyósomtól tanultunk.   



Hozzávalók 2-3 főre:

  • 80 dkg oldalas 
  • 60 dkg vöröshagyma (tisztítva ennyi)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 3 evőkanál olaj
  • 4 dkg vaj
  • só, frissen őrölt bors
  • mustár
  • 1/2 dl száraz fehérbor
  • 1 mokkáskanál kristálycukor

A húst sózzuk, borsozzuk, bekenjük vékonyan mustárral, és szép piros-pecsenyésre elősütjük egy serpenyőben az olaj és vaj keverékén. Félretesszük egy tányérra, és a visszamaradt zsiradékon némi sóval nagy lángon átsütjük a nem túl vékony félfőre vágott vöröshagymát. A végén hozzáadjuk a vékony szeletekre vágott fokhagymacikket is, aláöntjük a bort, megszórjuk a cukorral és addig sütjük, míg a bor kimegy alóla. Szép karamelles színe legyen a végére.

Egy sütőtál aljára terítjük a sült hagymát, ráhalmozzuk az elősütött húst, lefedjük alufóliával (vagy ha römertopfban készítjük, rátesszük a tetejét), és 170 fokos sütőben alsó-felsőn 2 órán át sütjük. A végén levesszük a fóliát, a sütőt 200 fokra állítjuk, és 10 percig még sütjük, hogy szép piros-ropogós legyen a hús felülete.



Köretként illik hozzá a burgonyapüré, a sima főtt burgonya, a párolt rizs, a puliszka. Kitűnő hozzá egy hagyma nélküli, petrezselymes paradicsomsaláta szezonban, vagy egy káposztasaláta, vagy bármilyen gyümölcskompót.

Tipp: nem csak oldalasból jó, lehet készíteni tarjából, lapockából vagy dagadóból is. A combot nem javaslom, nagyon száraz lesz. És szerintem marhahússal is finom lenne, sőt. Legközelebb azzal fogom elkészíteni. (És az is lehet, hogy a marhahússzeletek közé dobok még pár szem aszalt szilvát is...)

2025. augusztus 31., vasárnap

Káposztás (és húsos) hasé

Múlt héten tudtam venni végre lapos káposztát. A külső leveleit leabáltam róla, nyári paradicsomos töltött káposzta lett belőlük. De megmaradt a káposzta közepe, ami még így is másfél kiló volt. Hogy ne menjen tönkre, megsütöttem úgy, ahogy a káposztás tésztára szokás: lereszeltem, kapott pici cukrot, sót és jó sok borsot, és szép karamellszínűre hagytam sülni. Mivel tegnap vacsoravendégeim voltak, egy részéből káposztás hasé készült előételként, a maradékot pedig betettem a fagyasztóba. Jó lesz az majd egy káposztás pogácsába vagy lángosba, vagy akár simán csak káposztás tésztának valamikor.



Hozzávalók 40 db káposztás haséhoz:

  • 1 kg káposzta, olaj, só, cukor, sok frissen őrölt bors

a tésztához:

  • 40 dkg liszt
  • 1 tk. sütőpor
  • 2 mokkáskanál só (10 gr. körülbelül)
  • 10 dkg hideg vaj felkockázva
  • 10 dkg hűtőhideg sertészsír
  • 2 tojás sárgája
  • 10 dkg tejföl vagy görögjoghurt
  • kb. 1/2 dl tej

a tetejére felvert tojás a kenéshez



A káposztát lesütöttem, ahogy fentebb írtam: ahogy káposztás tésztához szoktam úgy. A lisztet elkevertem a sóval és sütőporral, és elmorzsoltam a hideg zsiradékokkal. Adtam hozzá tojássárgáját, tejfölt, kevés tejet és összedolgoztam a tésztát. Nem túlzottan, épp csak hogy álljon össze, majd fagyasztóba tettem 15 percre.

Mikor lehűlt, nagy téglalappá nyújtottam olyan 4-5 mm vékonyra, a széleit körben levágtam, hogy szabályos téglalap legyen. A levágott részeket összegyúrtam, nylonba tettem és ment a hűtőbe, de most már nem a fagyasztóba, csak a sima hűtőbe.



A sütőt előmelegítettem 180 fokra alsó-felsőre. 

A tészta felső felére egy csíkot csináltam a sült káposztából, és rátekertem a tésztát, majd levágtam a kész részt, aztán ezt a káposztával töltött nagy hurkát olyan 3-4 cm-es darabokra vágtam és a szilikonos papíros nagytepsire sorakoztattam és lekentem őket a felvert tojással. Én maggal is megszórtam őket, de ezt el is lehet hagyni. A maradék tésztára aztán megint csináltam egy csíkot a sült káposztából, betekertem a tésztával, levágtam, daraboltam. Harminc darab fért egy tepsire. Betettem sülni, olyan 25 perc kellett nekik.

Az összegyúrt tésztát újra nyújtottam és a többi mozzanat ugyanaz, mint amit leírtam. Nálam most a második tepsi húsos hasé lett: vettem a hentesnél egy sütni való kolbászt, a bőrét szikével hosszantin átvágtam és leszedtem a kolbászról. A kolbászhúst is feleztem hosszában, így két csík hústöltelékem lett.

2025. augusztus 28., csütörtök

Karajcsont föételként koreai stílusban fözve

Tudom, hogy itthon Magyarhonban a karajcsontot csak húsleveshez szokta mindenki venni, de én már többször vettem csak azért, hogy főtt karajcsontot tudjak enni. Ugyanis az egyik legnagyobb kedvencem a főtt karajcsont lerágcsálása. 
Viszont Koreában főzik csak magáért a húsos csontért, nem a levesért. Úgyhogy most ide a blogra is felteszem, hátha valaki rajtam kívül még hasonlóan nagy rajongója a főtt karajcsontnak. 
Ez alapján a videó alapján készítettem: https://www.youtube.com/watch?v=y7t0GG0cA7Y (a 38. perctől). 
Igaz, abban nem volt krumpli és kínai kel, de a fűszerezést és főzést ugyanúgy csináltam, mint ahogy láttam. Azt nem tudom, mennyire ehte koreai az, amit főztem, de nem is lényeges, mert isteni, és főleg a húsos csont volt benne nagyon ízletes. A leve kicsit a mi halászlénkre emlékeztet, csak nem hallal, hanem hússal. 




Így készült: vettem egy kiló karajcsontot, amit először csak vízben felforraltam, aztán leöntöttem róla a lét és átmostam a húst, majd újra feltettem főni annyi vízben, amennyi ellepte. Kapott sót, egészborsot, pirospaprikát, cayenne borsot, fokhagymát, kevés vöröshagymát, szójaszószt, és egy csipet cukrot. Főztem jó 2 órán át, akkor beletettem pár burgonyaszemet is, amikor az is puhára főtt, akkor kivettem a húsokat és tettem a lében kínai kel leveleket is, amikkel még pár percig forraltam a lét. 

Míg a karajcsont főtt, gyúrtam, nyújtottam, s vágtam hosszúmetéltet is hozzá, amit külön főztem ki. Pazar egytálétel. Az alaplé nagyon ízletes, nem is lehet sokat enni belőle egyszerre, csak pár kanállal, a tésztát ízesítendően. Majd leszűröm és elteszem a fagyasztóba, jó alaplé lesz például lencséhez, vagy babhoz.